Egy kis BOLDOG-ság!

Kedves Lányok és Asszonyok! A hagyományőrzéshez az is hozzátartozik, hogy hagyományos eszközökkel, hagyományos módon dolgozzunk, nem tesz mindennek jót a XXl. századi technika! Bizony, bizony előkerült a jó öreg fakanál és a szemmérték is, hiszen a recept mértékeit csak hozzávetőlegesnek kell tekinteni, mert nem egyforma a liszt minősége, a tojás mérete stb. Ha már párszor elkészítettük, mindenkiben kialakul, hogy milyen állagú tésztát szeretne.
Örömmel nyugtáztuk, hogy a közeli Tűzoltóság ügyeletesének  figyelmét elkerülte az ablakunkon kihömpölygő füst, és elhatároztuk, nem adjuk fel, a friss tapasztalatok figyelembevételével újból nekiduráltuk magunkat, s lám, most tökéletes „boldogságot” jelentettek a gyönyörű rózsák!

Lássuk hát a receptet!

Hozzávalók:
5 tojás
kb. 40 dkg liszt
fél liter tej
evőkanál porcukor
csipet só
késhegynyi szódabikarbóna
1 evőkanál 20%-os ecet
Sütéshez:
nagy evőkanál zsír a fél liter olajhoz

Elkészítés:
1. Az összes tésztához valót egy lábasban simára keverjük. Akkor jó, ha palacsintatészta szerű massza lesz belőle.
2. A speciális nyeles rózsaformát egy akkora lábasba tesszük, hogy körülötte körben kétujjnyi hely maradjon. Annyi olajat öntünk a lábasba, amennyi a formát bőven ellepi (1 literes lábasban fél liter olaj és egy evőkanál zsír). Így együtt a tűzre tesszük, mert a formának is meg kell forrósodnia. Sőt, nagyon jól át kell forrósodnia, mert csak így tapad majd hozzá a tészta.
3. A forró formát a tésztába merítjük, de ne fedje be a tészta a forma  tetejét, mert akkor nem lehet levarázsolni a formáról a kisült tésztát! Legalább 2 mm maradjon a peremtől! Kiemeljük, hagyjuk egy kicsit lecsurogni, majd az ugyancsak forró olajba tesszük úgy, hogy az olaj ellepje.  A tészta nagyjából 2 perc alatt szép aranybarnára sül. Ekkor az olajból kiemeljük, és egy kicsit oldalra billentjük, hogy a fölülről belefolyt olaj kicsuroghasson belőle. Egy villával a sült tésztát a forma mellett körben meglazítjuk, és ügyesen konyhai papírtörlőre csúsztatjuk, lecsöpögtetjük. A formát újra a forró olajba merítjük néhány pillanatra, hogy ismét kellően átforrósodjon, azután következhet megint a tészta és a sütés. Így dolgozunk addig, míg a tészta el nem fogy.
4. Porcukorral meghintve tálaljuk.  Igen, a modern kor már itt is beleszólt a szokásokba, hiszen ettem én már csokoládéöntetes, vaníliakrémes, dzsemes, sőt mascarponés-túrós változatot is!

Már hallom is az első kérdést: hol lehet ilyen sütőformát beszerezni?
Nos, a miénk természetesen a feleségem családjából származik, de nem kell azért mindenkinek Boldogra utaznia vagy oda nősülnie… Ügyes vasasok meg tudják csinálni.