Várjuk Cegléden    Hívjon bennünket: +36 30 9251694

Az álomruha megtalálásához vezető út - 3. rész

knova

10 október 2016

Nincs hozzászólás

Babó néne riportsorozata, 2. rész

Vége hát az otthoni tervezésnek, kialakult az elképzelés, és elérkeztünk végre a szalonbeli próbához. Bizonyára ehhez is van, Jánoskám,  néhány jó tanácsod.

Van pár dolog, amire szeretném felhívni a figyelmet, ugyanis ezen a téren mindenki kezdő. Mindenkinek szívből kívánom, hogy az aktuális  esküvője legyen az egyetlen az életében, így tehát nem fognak a lányok – szerencsére – rutint szerezni a menyasszonyi ruha próbálásában, ezért kérem, fogadják jó szívvel a tanácsaimat!

1. Első tanácsom

Egy nap csak egy szalonban próbáljanak! A rohanó, fáradt, kedvetlen, sőt leizzadt menyasszonyok már igen türelmetlenek, nem nézik meg jól a ruhát, nem figyelnek a tanácsokra. Egy nap egy szalon, és akkor nyugodtan át lehet nézni a kínálatot.

2. Második tanácsom

Ne egy hadseregnyi kísérővel érkezzenek! Ahány ember, annyi elképzelés, és mindenki a magáét tartja fontosabbnak, végül a menyasszony már azt sem tudja, hol áll a feje. Az édesanya vagy a legjobb barátnő, egyáltalán olyan személy, akinek megbízunk az ízlésében és beavattuk már a tervezési folyamatba is, elég! Ne aszerint válasszunk kísérőt, éppen ki ér rá! Az nem segítség!

Folytassuk kérdésekkel

  • Lenne egy kényes kérdésem. Miért nem szeretik a szalonokban, ha a felpróbált ruhákról fényképet készítenek telefonnal? Attól féltek, hogy lelopják a fazont?
  • Dehogy! Ha egyszer kiadtunk egy ruhát, onnan már bárki lemásolhatja a fazont, ezt nem tudjuk nyomon követni. Valójában azt nem szeretjük, ha a ruháink amatőr minőségű, rosszul beállított képeken, rossz fényviszonyok között, a menyasszonyra még nem ráigazított formában szerepelnek. Ezt nevezem én a ruha halálának… Ez hamis képet közvetít, holott azt szeretnénk, ha a ruháink a legjobb formájukban szerepelnének.
  • Most, hogy végigvettük az egész folyamatot, én is belátom már, nem kis feladat vár itt akár a menyasszonyra, akár rátok, szolgáltatókra, ha tökéletesen meg akartok felelni az elvárásoknak.
  • Örülök, hogy ezt a szót használtad: „szolgáltatók”. Pénzalapú világunkban sokan hajlamosak minket csak „szolgáltatónak” tekinteni, mondják: ő van értünk, örüljön, hogy itt vagyunk stb.  Pedig magad is láthattad, milyen sokrétű ez a munka, és ha valaki szívvel-lélekkel akarja csinálni, többnek kell lennie, mint egy „szolgáltató”…​
  • Azt hiszem, nem segítettek rajtatok a különböző külföldi tévécsatornák menyasszonyos műsorai sem!
  • Az emberek elfelejtik, hogy azt nem lehet lemásolni a mi viszonyainkra, és sok jelenet, harsány reagálás csak megrendezett a hatás kedvéért, hiszen ott egyedül a nézettség számít. És így aztán sokan megfeledkeznek arról is, hogy a „szolgáltatók” is emberek, akik szeretnék a legjobb tudásuk szerint kiszolgálni a hozzájuk betérőt, és néha 3-4 órai kemény munka áll egy-egy próba mögött.
  • Akkor itt lenne az ideje megírni a ruhapróba illemtanát is?
  • Azért itt is vannak kivételek, mert vannak, akik tisztelettel megköszönik a fáradozásunkat, a tanácsainkat, a türelmünket. Több szalon is van, és nyilván csak egy lesz majd a befutó, ezért rendkívül hálásak vagyunk, ha visszaszól valaki legalább telefonon, hogy tájékoztasson bennünket, visszatérnek majd vagy sem. Annak is örülünk, hogy újabban már fényképet is kapunk az esküvőről, rendkívül jó érzés látni, ahogy a jól kiválasztott ruhánkban pompázik a menyasszony.
  • Köszönöm a válaszaidat, János, remélem, ezzel sokat segítettünk a leendő menyasszonyoknak. Tervezel-e még valami újdonságot a blogodban?
  • Remélem, sor kerül arra is, hogy a ruha megtervezésének folyamatában is részt vehet egy-egy menyasszony, és nyomon követheti majd a ruha elkészültét a tervezés megbeszélésétől a rajzon át egészen az elkészítésig. Akkor vagyok a legboldogabb, ha látom, hogy sikerült megtalálni valaki számára a tökéletes fazont, mely valóban az esküvő gyémántjává emeli a viselőjét. Mindenkire szívesen dolgozom, de az igazi öröm, ha egy – egy ismerőst vagy barátot öltöztethetek fel az esküvőjére. Erről jut eszembe, Babókám, veled mi a helyzet?!
  • Jánoskám, ezt a kérdést feltetted már 30 évvel ezelőtt is, amikor országos hírű lettél a gyönyörű, gyöngyhímzéses esküvői ruháiddal. Akkor azt mondtam neked, még nem aktuális, de tekintettel a családjaink közti régi barátságra ugyan tegyél nekem félre egy maréknyi gyöngyöt… Megvan még?
  • Persze, hisz megígértem! Előszedhetem már?
  • Nos, még nem aktuális, de módosítanék a megrendelésen: nekem úgy tűnik, hogy már két-három maréknyi gyöngy is elférne azon a ruhán… 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Legutóbbi bejegyzések

  • Igen, ez a címe a televízió egyik népszerű sorozatának, de az élet néha szebb történetet ír, mint amit a szerzők kiagyalnak.

  • Az én Babó barátnőm adta az ötletet, hogy a blogomban elférne néhány jó recept is.